Túrabeszámoló - 2. nem hivatalos Mz Klub találkozó

Túra a Bükkben - avagy Tib a kanyarvadász

/2-ik nem hivatalos Mz Klub találkozó/ 

Hát igen... Minden túraleírás kezdete nehéz... Bár talán most nem is annyira! Hol is kezdõdött?! Idén 2004 májusában történt az, hogy három motoros - Tib, Nemo és én Fisi - összebeszélt, hogy kéne gurulni egyet. Az alapötletet Tib adta aztán ezt hamar továbbragoztam és lett belõle egy székesfehérvári Ural nézõ túra. Már ott ebéd közben felvetõdött egy nyári túra terve és megkezdõdött a szervezkedés. Mivel nem volt konkrét ötletünk - Tibinek viszont igen -ezért megbeszéltük hogy a Bükkbe, hazánk egyik legszebb tájára megyünk. Mindenki "benne" volt a tervben - bár Nemoék részérõl sok volt a "de". Mindenesetre már elképzeléseknek nem voltunk híján!

1 Telt-múlt az idõ és egyre sürgetõbbé vált a pontos dátum kijelölése - de Nemo még mindig habozott. Aztán végül is az utolsó pillanatokban lemondták a talit... :/ Mit volt mit tenni, mi azért megyünk! felkiáltással megbeszéltük, hogy augusztus második hetében indulunk!! Kissé beárnyékolta a jókedvet, hogy Tib motorja rosszalkodott, de ezt végül is egy teljes motorgenerál (henger, dugó csere) megoldotta. Mindenki lázasan (fõleg Tib mivel neki voltak hiányosságai felszerelés terén) készült a túrára. Kedvesem, Dorka is egyoldalas listát írt a vinni valókról - nem hatván meg, hogy mindenféle megengedett összsúlyról hablatyolok össze- vissza. :)

3De valljuk be motoros társaim, ilyenek a nõk nemdebár?? :) Tehát augusztus 9. elõtt való hétvége. Káosz. Csomag-hegyek. Idegeskedés. Motor ellenõrzése. De lassan megszokom azt a minden évben ilyenkor elõjövõ érzést, hogy elbizonytalanodom - vajon minden meglesz-e? Elég lesz a pénz? A motor penge mûszaki állapotú? A csomagtartó kibírja-e? Mindenféle vad gondolatok. Kisebb veszekedés a szeretett nõvel - mert õ így akarja, de én meg amúgy� Azt hiszem, aki hosszabb ideje túrázik, az ismeri ezeket a napokat?!  Végül is gyõz a mindent elsöprõ érzés: holnap falhatjuk a kilométereket és hatalmasat utazunk! Vár egy új izgalmas, sejtelmes érzés, egy messzi ismeretlen. Gondolatban az ember várja, aggódva gondolja az új utakat és igyekszik minél többet megtudni az új helyrõl. Ezt az infót az elõttünk ott túrázó Szocimotorosok meg is adták, ecsetelve a rossz utakat stb. Na ettõl meg is ijedtem egy kissé, de motoros barátom megnyugtatott, nem olyan rossz a helyzet! De oda kell figyelni!!!  Még egy kis ellenõrzés, pakolás és izgalommal telve szinte kényszerûen térünk nyugovóra.

Augusztus 9. Hétfõ reggel fél 5. Csörög a vekker; telefon, mindenféle hangorgia - de minket nem kell nagyon ébresztgetni, hiszen már izgalommal telve alig bírtunk elõzõ este elaludni. Készülõdés, még egy kis eszmefuttatás, úgy tûnik minden megvan. Irány a garázs, alig bírom levenni az állványról a �vasat� hiszen alaposan megpakoltuk, a megengedett 330 kiló még túl is van lépve vagy 5 kg- val. Hûvös a reggel de kit érdekel?!  9Egy- két rárúgás és életre kel a zschopaui egyhengeres, kis szivatózás és már egyenletesebben dohog. Kedvesem mögöttem - indulhatunk! Kissé izgatottan húzom a gázt, lököm sebességbe a gépet és meglódul a túragép. Menet közben egy kis motorelemzés, oké minden! Dunapataj elõtt azonban azt érzem, hogy érdekesen áll a tanktáskám, a választ a szélben csapkodó tanktáska szorítókengyele adja. Rövid megálló, helyre rakom a rakoncátlan hevedert és megyünk tovább. Elérjük Soltot, majd Kecskemétet, sikeresen túl vagyunk Cegléden is. Még alig 8 óra és már Jászberény környékén járunk. Sikeresen elhagyjuk Füzesabonyt is és jó tempóban haladunk a megbeszélt találkozópont Zsórifürdõ felé. Az idõ melegszik az autósok sem bunkóznak hál� istennek. Mezõkövesd közelében egy apró pont az út szélén. Közelebb érve motorrá nõ, és már látom Tib gyönyörû mociját. Rövid megállás, élménybeszámoló. Tib  csomagtartó dobozának vizslatása, Tib szörnyülködése megrakott motoromon. :) Indulunk tovább Bogács, majd Bükkzsérc felé. Az utak elég rosszak, de a java még hátra van! Bükkzsérc után egy erdészeti útra kanyarodunk, ez aztán igen kanyargós és felettébb rossz minõségû, a kanyarokban murvával, kaviccsal. Hát nem éppen erre vágytam 300 km után.  

4Hosszú kanyargás után már égõ hátsóval és elgémberedett végtagokkal közösen szidtuk Tibet, de lassan feltûnt a Lillafüred határát jelzõ tábla! Végre! Megtaláltuk a kempinget is, kedves de kissé megilletõdött hölgy - Klári néni fogad minket. Már rögtön az elején kiköti, hogy nem zajonghatunk idõ elõtt és ne berregtessük a motorokat. Sebaj a kemping szép rengeteg a fa, van fõzõhelység is meg hûtõk és fizetni sem kell érte külön! :) A díj egy napra kettõnknek 2300 Ft. Nincs is más hátra, mint nekikezdeni a sátorállításnak! Ezt a versenyszámot Tib nyeri, de mi sem maradunk el sokkal mögötte.  Miután be és lepakolunk mindent, az elsõ gondolat - vegyünk kaját!  Motorra is pattantunk és elindultunk Miskolc felé. Tib mondván õ minden hétvégén erre jár elõre ment bátran véve a kanyarokat.

 

2És meglett a baj!!! A következõ kanyarban szörnyû látvány fogadott! Tibi éppen akkor fordult másodszor! Csak az a baj, hogy az oldalára! Motor elfeküdve az út szélén, hát kissé ideges lettem én is! Szerencsére az ijedelem nagyobb volt a bajnál és kiderült hogy Tib megúszta karcolás nélkül az esetet! Igen ám, de valami nagyon ropog a gépében! Mi lehet az? Kiderült a lánc be van feszülve. Nézzük a hátsó kereket, de az rendben. Ekkor jut az eszembe, hogy lehet hogy a blokktartók ferdültek el? És igen! Sajna a fordmérõ kihajtás leért az esés következtében és elnyomta a blokkot! Hát ezt az utat nem folytathatjuk és a túra is veszélybe került! Rövid tanakodás után úgy döntünk, hogy Tib visszamegy a kempingbe, mi pedig elmegyünk kajáért meg veszünk blokktartót, kuplungkart (az is eltört), meg tömítést. Na igen ám, de én - alföldi motoros nem vagyok ismerõs Miskolcon! Addig keringtünk, a helybéliek útmutatását követve mire egy sétáló utcában kötöttünk ki!

6No ekkor jutott eszembe, hogy ki kellene használni a Klubtagságot! Semit felhívtam és megkérdeztem tõle, nincs-e klubtagunk Miskolcon, vagy a környékén! Azt felelte, hogy nem tudja biztosan, de Homz talán itthon van éppen!?  Miután megkaptam klubtársam telszámát felhívtam. Éppen motoron ültek, kedvese Anett vette fel a telót, aki szintén klubtárs� :) Elõször nem értette mit is akarok és hogy ki a fene vagyok?5! :) De aztán átadta Homz kollégának, aki habozás nélkül - bizonyítva önzetlenségét - azonnal rávágta: �már megyünk is haver!!!� Nem tagadom nagyon jól esett a dolog! Kisvártatva megérkeztek, rövid bemutatkozás és már mentünk is alkatrészért. Szerencsére mindent kaptunk és Laciék ki is vezettek Miskolcról, elkísértek Lillafüredre. Itt megismerkedtek Tibbel, is de mivel siettek, azt ígérték, hogy hamarosan visszajönnek. Mi neki kezdtünk szerelni, hiszen nem kis munka állt elõttünk. Már minden jó lett volna, de kiderült, hogy nincs nagy villáskulcsunk a lengõvilla kiszereléséhez és nemsokára kiderült, hogy Homzék is csak holnap tudnak jönni. Ekkor azonban a szerencse mellénk szegõdött és derült égbõl villámcsapásként, a kempingbéli szomszédaink siettek segítségünkre! Õket (adtunk nekik becenevet is autójuk alapján) Vento Atit és Vento Ibit, nagyon segítõkésznek ismertük meg és sokat marhultunk velük az elkövetkezõ napokban. Szal lett kulcs és végre hozzáférhettünk a blokktartó lemezekhez! Na ennyi izgalom elég is volt az elsõ napra, fáradtan dõltünk bele matracainkba.

7Másnap sokkal jobb kedvvel ébredeztünk és Dorkám reggelit varázsolt nekünk. Megkért bennünket, hogy segítsünk, de amennyire értettünk a motorszereléshez (na nem sokat), annyira nem a fõzéshez, meg a mosogatáshoz! :) Ezért rövidesen ki lettünk ebrudalva a konyhából és inkább Tib motorját javítottuk tovább. Ez hamarosan be is fejezõdött, és elhatároztuk, hogy végre rendes bevásárlásra indulunk. Most már azonban sokkal elõvigyázatosabbak lettünk és szerencsésen el is érkeztünk a miskolci Cora-hoz. Innen jócskán megrakodva távoztunk, megvettük a hétre elegendõ kaját. Visszaérve a kempingben már eléggé melegünk volt és ismét nekiláttunk kaját készíteni.  Az ebéd kissé elkésett délután 4- re végeztünk is vele. :)

105 óra felé megérkeztek Homzék, csinos klubtársunk Anett által vezetett Ts 150- en. Szinte zavarba hoztak minket apró ajándékaikkal: hoztak házi készítésû lepényt, egy kis csokit, meg egy üveg ásványvizet. Kedvességük határtalan volt, azt hiszem túlzás nélkül állíthatom! Rögtön beszélgetésbe kezdtünk minden félérõl, de leginkább természetesen az Mz Klub és a mocik voltak a középpontban. Sajnos nem maradhattak sokáig, mert Homz-nak vissza kellett térnie Ciprusra, és készülõdnie kellett. Szomorúan búcsúztunk tõlük, és megbeszéltük, hogy amint lehet gurulunk majd egyet ha hazatér. Este még Ventoékkal körbejártuk Lillafüredet és egy kis hegymászó bemutatót is láthattunk Tibi jóvoltából. Még a csajok is megpróbálkoztak a sziklamászással, annyira megtetszett nekik az elõadás! :) Visszafelé megnéztük az esti fényárban úszó Palota Szállót, rögtön kiderült hogy ez biza� nem Mz-sek szállodája� Hamar véget ért a második nap is, nem csoda amilyen pörgõs volt. Persze lefekvés elõtt és egész nap nem gyõztük Tibit ugratni, azzal hogy 30-cal tud csak kanyarodni, ezen felül már tranyált! Szegény minden formában megkapta a kanyartechnikai tudását! :) Nem gyõztünk beszólni! Ilyetén formán jó kedvvel szenderültünk álomba.

8

Másnap kezdtük megunni, azt hogy csak egy helyben vagyunk, meg Tib vacak motorját szerelgetjük :) , ezért elhatároztuk, hogy ellátogatunk végre Szilvásváradra. A reggeli ébredés korán sikerült, hála a hûvös hajnaloknak. Megreggeliztünk, irány a benzinkút. Itt megmutattam Tibnek hogyan kutyulom a keveréket (negyedórai tökölõdés), nagyon tetszett a neki a metódus. Irány vissza a kempingbe, Dorka felvesz a motorra, és már kezdõdik a szokásos kanyargás. Hát el lehet majdnem szédülni benne az biztos! :) Csak sajna a rossz utak és murvás kanyarok miatt nem lehet igazán kiélvezni a helyzetet. De aztán siker koronázza a törekvéseinket és feltûnik a Szilvásvárad tábla.

14Rövid tanakodás a belépõ kapunál, sikerült megegyezni a kapussal, hogy egy autós belépõ áráért bemehetünk a két mocival. A táj gyönyörû és már dübörgünk is befelé, a gyalogos turisták nem kis megdöbbenésére. Nem tudom, nem láttak még Mz- t? :)  Végül is megállunk egy kis vendéglõnél, innen már gyalog, illetve kisvasúttal megyünk tovább. Menet közben össz15efutunk egy szarvassal, meg egy muflonnal. Jól viselik a turisták kíváncsi tekintetét, meg merem kockáztatni, hogy nem e odaragasztották õket? :) Az idõ kiváló, megszerezzük a vonatjegyet is és pár perc múlva begördül az utasokkal megtömött szerelvény. Éppen beférünk még és lassan döcögünk felfelé a hegyen. Miután megérkeztünk a kb. 2 km-re levõ állomásra elindultunk körülnézni. Csodálatos patakok csobognak körülöttünk, sokban jó kis sütnivaló pisztrángokkal! És hoppá, mi tûnik fel a következõ kanyarban?  Igen egy 250-es Etz! Nem semmi élmény, mész az erdõben és hirtelen egy Tz� :D Meg is nézzük, le is fényképezzük, fõleg a cseles kipufogó könyök rögzítést (ha nem látszana jól a képen: egy kengyel a könyöknél és egy átmenõ csavar a hengerbordák között, a könyököt a henger túlsó végén húzza meg - az ötletes szaki jól kitalálta nem?? :) és kis diskurálást folytatunk, de a tulaj nem kerül elõ - tehát - mínusz 1 tag. :/ Körutunk során jól megnézünk mindent és nem hagyjuk ki az elõírt látványosságokat sem. Fátyol-vízesés, erdei múzeum, mind-mind gyarapítják a képtárunkat. Miután visszagyalogoltunk a kisvendéglõhöz felvesszük a bukókat és irány a Bükk- fennsík!!! Nem lehet mást mondani, mint az elcsépelt gyönyörû, felejthetetlen stb. szavakat.

17De a java csak most jön!Beérve az erdõbe kiszúrunkegy nagy sziklát 18 és a tövében a magunkkal hozott kempinggázon levestfõzünk - lévén ebédidõ. Azt hiszem még soha nem kajáltam ennyire szép és extrém helyen, autó sem megy el nagyon arra, csak egy-kettõ, meg egy túraendurós srác. Jól esik a kaja, pedig csak levesbõl áll, jó fél óra múlva indulunk tovább, de most már lefelé. Visszaérve a bejárat felé megejtjük a szokásos csecsebecse, szuvenír vásárlást - közben Tib aggódó szüleivel vált pár szót.


Indulás hazafelé, de még hátra van egy pár km és kifogunk egy k*cs*g Toyota Hiace-os bunkót. Az a fajta állatkirály, aki addig 40-50-el megy, amíg egy motoros meg nem akarja elõzni, mihelyst a közelébe értünk és Tib megelõzte már tudott 80-90- el is menni, én meg majd� elszálltam miatta egy kanyarban Dorkástól Mz-stõl. De túl vagyunk a béna bunkóján és beérve Bélapátfalvára megtekintjük az 1200-as években épült templomot, apátságot- vagy mit. 19:)  Érdekes körítést ad a helynek a felette magasodó - a kifejtésbõl adódóan lépcsõssé vált - hegy. Miután körbefényképeztük a helyet és baromi meleg van, hazafelé vesszük az irányt. Otthon (20a kempingben) nagyon jól esik a zuhany, meg a kaja és egy kis cigi meg sör mellett még egy ideig elódázgatunk a látottakon és megint egy jót ökörködünk Ventoékkal.  Sajnos erõsen fogynak a napok,  de ezt még nem fogjuk fel vészesen, hála az esti szalonnasütésnek :)

 

 

 

21Másnap végre legyûrjük Tib erõteljes tiltakozását - miszerint víziszonyos (ezt éreztük is erõsen az 5 nap alatt :)) és miután kiderült, hogy Mis22kolctapolca nagyon drága meg zsúfolt, Bogács mellett döntünk. Sajnos ezen a napon búcsúznunk kellett Ventoéktól, akikkel sok vidám napot tölthettünk együtt. :) Tehát bánatunkat egy jó kis fürdõzésbe öltük. Jól esett a kánikulában a bogácsi termálfürdõ forró (!!!!) vize, a melegben csak langyosnak éreztük. A baj csak annyi volt a hellyel, hogy ez is nagyon zsúfolt, alig fértünk el a medencében- és a jó csajoknak köszönhetõen kivont karddal közlekedtünk kanyartechnikus klubtársammal. :D Remélem ezt a részt nõm nem olvasta el :D Visszafelé sokkal frissebben vettük a kanyarokat és egy kis mellékútra térve Tib vad gombászásba kezdett.

 

23Miután kiderült, hogy a lábujjai között valszeg több gomba van, mint az erdõben :D visszatérve a rendes útra (miután Tib papírkutyának minõsített amiatt, mert kijelentettem, hogy a gépem nem krosszmotor és nem megyünk tovább a murvás földúton) inkább megálltunk egy kis vadszeder evészetre. Este egy kissé csendesebben (Ventoék) múlattuk az idõt és kicsit társalogtunk az elõzõ este, Yamaha csopperrel érkezett új szomszédainkkal. Velük sajna nem sikerült jelentõsebb kapcsolatot létesíteni, mert teljesen fordított életvitelük volt (este buliztak, másnap meg vagy dé24lután 1-ig nem tudtak feléledni), tehát csak futólag találkoztunk velük.  Na mindegy jókat pöfékeltünk, meg söröztünk így hármasban is!

Másnap, azaz pénteken jó kedvvel ébredtünk, bár körülöttünk zengett az ég, azt hittük bármely pillanatban elered az esõ, szerencsére ebbõl nem lett semmi sem. Közben ráébredtünk Dorkámmal, hogy ugyan itt vagyunk már vagy 4 napja, de még nem is láttuk Lillafüredet, ezért miután Tib felpakolta az elõzõ 4 nap üres-üveg termését és elindult kajáért (közben az Mz-je mint valami söröskocsi csörgött tova :) , mi elbattyogtunk romantikázni egy gyalogtúra keretében. Megnéztük a szuvenír árusokat, ajándékozás, meg ami kell. Visszafelé eszembe jutott régi vágyam: azért is jöttem ide, hogy végre egyek egykis sült pisztrángot!!! Vettünk is egyet és éppen jóízûen falatoztunk, amikor is észrevettem, hogy Tib keresett. Megállt az Mz!!! Na irány vissza kempingbe, Tib már buzerálja a mociját. Közben mindenféle negatív megjegyzések26 az NDK- s technika gyengeségérõl és fogadkozások a gép árokba lökésére stb. Na itt aztán jót vitatkoztam Tibbel, mert már a klubból is ki akart lépni, meg nyugati motor vevése, �szar ez az MZ� - egyéb hasonló össze- vissza beszéd. Miután rájöttem hogy valszeg� a dinka csak gyertyaslusszt kapott, már el is indult a TZ.  Tib el is viharzott bosszúálló képpel, de a germán technika bírta a strapát! :) Estére elõkotortuk a megmaradt kaját és amolyan búcsúestet tartottunk. Elõvettük a nem igazán használt kempinggáztûzhelyeinket és jópofa sütögetést rendeztünk. De azért már ott lopakodott körülöttünk a szomorúság, hogy holnap itt kell hagynunk ezt a jó helyet.

 

 

27Hát igen. Eljött a nem várt utolsó nap szombat. Fél 7 felé elkezdtünk lassan, fájó szívvel csomagolni. Közben befutottak papírkutya klubtársam szülei is, és idõsebb Kusnyár jól leteremtette balfék csemetéjét. :D  Közben elkészült utolsó reggelink is ügyes szakácsnénk jóvoltából, nekiláttunk hát. Rövid pakolászat és elindult jócskán megpakolt motorunk. Visszafelé Miskolcnak mentem jó volt csak az esõ lógott felettünk majdnem hazáig. De szerencsére éppen elkerültük egész utunk során az égiek áldását.  Otthon örömmel vártak az õsök, még nekiláttam és kijavítottam a rakoncátlan csomagtartómat.

 

 

 

11 

És elmaradhatatlanul: jövõre újra veletek ugyanígy!!!

Fisi 2004.08.16.

Utóirat:

Túratáv: 981 km Átlagfogyasztás: 5,3 l/100 km Összköltsége kb.: 55 000 Ft/ 2 fõ Összefoglalva elmondhatom (bár ez átlag minden túrára érvényes), hogy a Bükkbe csak 100%-os mûszaki állapotú géppel menjünk és nem árt, ha utasunk is tapasztalt!!! Itt nincs idõ lifegõ, klattyogó cuccokkal menni, mert egy kis félretekintés és máris kiegyenesíthetitek a következõ kanyart! És itt nincs sík terep, meg szántó mint az alföldön! Csak egy szép szakadék� Mindig legyünk körültekintõek!!! 

Mit is vittünk?? (tippek kezdõ túrásoknak)  

  • Tartalék alkatrészek: Próbalámpa; hézagmérõ; felsõ holtpont beállításához segédeszköz; 2m vezeték; voltmérõ (multiméter vagy mi); kuplung- és gázbowden 1- 1 darab; szerszámok; megszakító (természetesen csak hagyományos gyújtással rendelkezõknek);gyújtógyertya 1- 2 db.; kondenzátor; szerelõrongyok

  • Kalapács (nem szerelõeszköznek! - ezzel ütöttük le a köves talajba a sátorvasakat!!!)

  • Ruhák- ezen belül a motoros öltözék, melegítõ, rövidgatya,alsónemû, sportcipõ, papucs (!!!),takarók- persze mindenki amit gondol, de ezek jó ha vannak.

  • Hálózsákok

  • Kempinggáz

  • Kötél

  • Motortakaró ponyva- hogy kedvencünk átvészelje az esõs hajnalokat

  • Esõruha

  • 2T olaj- keverõpohár

  • Tisztálkodó cucc

  • Fõzõedények

  • Fényképezõ

  • Elemlámpák

  • Mosószer

  • Törlõpapír

  • WC papír

  • Gumimatrac,matracpumpa 

  • Természetesen a fontos dolgok: pénz, telefon, gyógyszerek, evõkészlet- és a kispárnám!

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Keresés

Copyright © MZ Club Hungary since 2004
Jogi nyilatkozat